A DDT-ért járó orvosi Nobel-díjat a bizottság nagy melléfogásai között szokás emlegetni. De vajon tényleg az volt?
Nem is olyan régen, még száz éve sincs, hogy a mi kis Föld nevű bolygónkon nem a terrorizmus vagy a háborúk okozták a legnagyobb fejtörést embertársainknak, hanem bizony a milliméternyi rovarok. Ha ugyanis nem vitte el a termést a szárazság vagy az ár, akkor még mindig ott voltak a tetvek, bogarak és egyéb jószágok, akik felzabálhatták az ebédnek valót. De az sem érezhette magát biztonságban, akinek volt mit a tejbe aprítania, hiszen ezek a szimpatikus kis élőlények szabadidejükben tífusz és malária járványok terjesztését is szívesen vállalták.
Mindezzel majdnem egy időben egy eldugott németországi laboratóriumban Othmar Zeidler vegyész felfedezte a diklór-difenil-triklórmetánt. Aztán sokáig nem történt semmi.
A DDT előbújik a szekrényből
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: