Miért vörös a naplemente? (képgalériával)

Ha éppen munkaidőben olvasgatjátok Tanárnő blogját kedves Tanítványaim (jó, tudom, nyilván nem), akkor az ablakon lopva kitekintve egy kis szerencsével vakító kék színű égben gyönyörködhettek. Feltéve persze, hogy nem felhős az ég. És hogy az irodátok a Föld bolygón van.

  

  

Az ég kék, zöld a fű, de ez miért olyan egyértelmű?

  

A légkör színét a levegőben lebegő részecskék okozzák, amik milliófelé szórják szét a beérkező napfényt. A földi légkör színét például a nitrogén és oxigén molekulák szórják ilyen szép kékre.

  

A fényszórás király dolog. Köszönjük nitrogén és oxigénmolekulák!

  

A marsi légkör nem kék

  

A marslakóknak sajnos nincs ilyen szerencséjük. A Mars légkörében többségben lévő szén-dioxid ugyanis csak ilyen álmosító vöröses derengést tud produkálni. Azért kemény lehet egy marsi munkanap ebben a furcsa megvilágításban.

 

Ez tulajdonképpen milyen szín?

  Kép forrása itt.

   

A naplemente színe

  

A fényszórás titokzatos jelensége azonban nem csak a levegőben lévő részecskék méretétől függ. Drasztikus változást tud ugyanis okozni a színekben, ha a fény kicsit laposabban érkezik, például naplemente idején. Földi körülmények között ilyenkor a kék fény már el sem éri a szemünket, helyette szerencsés esetben látványos narancs és vörös árnyalatokban gyönyörködhetünk. Képgaléria következik:

  

  

Mi kell a jó naplementéhez?

  

A látványos naplemente feltételei:

  

A legszínpompásabb naplementéket éppen ezért az igazán nagy viharok után csodálhatjuk meg, mert ilyenkor kitisztul a levegő és semmi nem állja útját a színcunaminak.

  

Érdemes néha kelet felé is fotózni, mert a naplemente színei visszaverődhetnek a felhőkön.

  

Más színű naplementék

  

A Marsnak persze itt is különcködnie kell, a leglátványosabb űrnaplementék ugyanis kék színűek a vörös bolygón.

  

Idén tavasszal készült felvétel, amikor a marsi vihar olyan finom port kavart fel, hogy a fényszórás miatt ez lett a vége.

  

Azért a Föld miatt sem kell szégyenkeznünk, hiszen a mi bolygónk is tud ám vad naplementéket produkálni. 1883-ban, a Krakatau kitörésekor jegyezték fel, hogy a Nap, a ragyogó zöld naplementék után képes volt egész álló nap kék színben tündökölni. Na, az ijesztő lehetett.

A Krakatau vulkán kitörése állítólag még tíz év elteltével is tudott durván vadvörös naplementéket okozni. Valószínűleg Edvard Munch 1893-as híres festményében sincs semmi túlzás:

 

Szerencsére a mostani naplementék nem ilyen kiakasztóak. 🙂

 Kép forrása itt.

   

Ha tetszett az írás, még több tudományt találsz a Facebookon.

Ha még nézegetnél képeket, megteheted itt vagy itt is.

ELŐZŐ OLVASNIVALÓ

Forrrás:

http://news.nationalgeographic.com/news/2013/10/131027-sunset-sky-change-color-red-clouds-science/

http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/olvaso/feny/fenyszor.html

Címkék: , , , , ,
Tovább a blogra »