Viccesen komoly túlélőkalauz medvetámadás esetére.
Igen, itt vannak újra. Száz évig felénk sem néztek, de nem olyan régen ismét érdemesnek találtak bennünket a barnamedvék arra, hogy osztozzanak velünk kis országunk erdőségein. Sajnos azonban száz év nem múlik el nyomtalanul és bizony előfordulhat, hogy akár halvány fogalmunk sincsen, hogyan kellene egymással viselkednünk – ne adj isten, mit is tegyünk mi emberek medvetámadás esetén.
Kedves Gyula!
Köszi a hozzászólást. Ez egy új helyzet mindenkinek, de úgy gondolom, hogy előbb-utóbb meg fogjuk szokni ezt a szomszédságot. Az érintett területeken pedig nagyon fontos a felkészülés. Te ezt már sikeresen elkezdted, hiszen elolvastad ezt a rendkívül hasznos írást 🙂 Jó túrázást!
Ez egy nagyon hasznos bejegyzés Tünde, nagyon sokat tanultam belőle. Amúgy meg igazából a nógrádi medvék és a bükki farkasok megjelenésével vége is szakadt hosszú évek óta tartó magányos vándorlásaimnak a hegyek ösvényein. Pedig szerettem egyedül (is), mert az annyira másféle élményt ad, de most már nem merek szólóban mászkálni, és főleg nem merek éjszaka az erdőben sátrazni (ezt is kitartóan műveltem eleddig), mert nem tűnik egy életbiztosításnak. Persze azért lehet, hogy békésebb tájakat (pl Balaton-felvidék) továbbra is bevállalok egyedül 🙂 Szóval köszi az írást, ezen túl a Börzsönybe csak csapatostul megyek 🙂